A lakáshitel-kamatok alakulása szorosan összefüggnek a kormányzati beavatkozásokkal és a pénzpiaci folyamatokkal, amiben szerepet kap a THM mutató. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 5%-os THM-plafon kérése komoly kihívást jelent a bankoknak, de a piac eddigi rugalmassága és a versenyhelyzet lehetőséget ad arra, hogy a hitelfelvevők kedvezőbb feltételekkel vehessenek fel lakáshitelt.
A THM mutató nemcsak a kamatokat, hanem a költséget is tartalmazza, így kulcsfontosságú, hogy minden esetben mérlegeld a hitelfelvételi lehetőségeket és hasonlítsd össze a különböző banki ajánlatokat. Az ingatlanvásárlás hosszú távú elköteleződés, így minden apró százaléknyi eltérés jelentős összeget takaríthat meg számodra a futamidő alatt és mint tudjuk, sok kicsi, sokra megy. Tájékozódj és kérj szakértői véleményt, mert csak így mehetsz biztosra!
2024-ben a lakáshitelezésben nagy figyelem irányul a teljes hiteldíj mutatóra, vagyis a THM-re. De mi is pontosan ez, mit tartalmaz és miért fontos a hitelfelvevőknek? A cikkben áttekintjük a THM jelentőségét, valamint megvizsgáljuk, hogyan lehetnek befolyással a kormányzati intézkedések a lakáshitel piacra. Tarts velünk ebben az utazásban!
Mi az a THM mutató és miért fontos?
A THM, vagyis Teljes Hiteldíj Mutató az a százalékos érték, ami kifejezi, hogy egy hitel összes költsége mekkora. Nemcsak a kamatokat, hanem minden egyéb díjat is tartalmaz, ami a hitelfelvétellel járhat, például ügyintézési, értékbecslési, közjegyzői, utalási díjak, de magába foglal egyéb adminisztratív költségeket is.
A THM az egyik legfontosabb mérőszám a lakáshitelt tervezőknek, mivel segít összehasonlítani a bankok ajánlatait és egy átfogó képet ad a hitel valódi költségeiről. Ez a mutató szerepet játszik abban, hogy tudd, mennyit fogsz fizetni a hitel teljes futamideje alatt, ezért kulcsfontosságú tényező a végső döntés meghozatalánál.
Persze tisztában kell lenned azzal, hogy van, amit a THM mutató sem tartalmaz. Például a közjegyző díját, az ügyvédi költségeket, a futamidő hosszabbítás vagy rövidítés összegeit, a késedelmi kamatot, a fedezetcserét, az esetleges számlavezetési díjakat. Ezekről mindig tájékozódj külön, hogy ne érjenek meglepetések!
Kormányzati kérés az 5%-os THM plafon bevezetésére
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a közelmúltban erős kérést fogalmazott meg a bankok felé, hogy a lakáshitelek THM-jét szorítsák le 5% alá. Ez a lépés része a kormány azon törekvésének, hogy ösztönözzék a lakáshitelek felvételét, ami az ingatlanpiac fellendítését, valamint az új lakások építésének növekedését eredményezné, ez pedig egyértelműen jót tenne a magyar gazdaságnak.
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint, a banki részlegek alkalmazkodása várható, hiszen az ingatlanpiac növekedése és a lakáshitelesítés fenntartása is létkérdés. Bár a mostani gazdasági környezet miatt, a pénzintézetek jelentős kamatcsökkentésre kényszerülnek, a várakozások szerint, a hitelkereslet fenntartása érdekében, alkalmazkodnak a felmerült helyzethez.
A korábbi kamatplafon tapasztalatai
Már korábban is megfogalmaztak kéréseket a bankok felé, hogy korlátozzák a lakáshitelek THM-jét. 2023 októberében 8,5%-os THM-plafon bevezetésre válaszul ez év januárjában 7,3%-ra csökkentettek az intézmények. Érdekes módon, a piac ezeket az átállásokat zökkenőmentesen kezelte, mivel a 10 éves fix törlesztésű lakáshitelek kamata már a plafon alatt volt. A szakértők szerint, ez annak köszönhető, hogy a pénzpiaci referencia-kamatok ekkor még magasabb szinteken mozogtak.
Viszont jelenleg más a helyzet. A 2024-es év elejére a referenciakamatok ismét emelkedtek, a 10 éves BIRS 5,82%-on, míg az 5 éves ÁKK referenciahozam 5,8%-on áll. Ez azt jelenti, hogy a bankoknak jelentős kihívást jelenthet az 5%-os THM plafon, mint cél elérése, hiszen ez negatív lehet, azaz a hitelek kamatjával olcsóbb lenne, mint amennyiért a pénzintézetek forrást szereznek.
Mi adhat lehetőséget a bankoknak a THM csökkentésére?
A THM-csökkentés nemcsak a kormányzati kérésen múlik, hanem a bankok forrásköltségein is. Az intézmények továbbra is jelentős számú lakossági megtakarítást tartanak a kezükben, az MNB szerint. A lakossági betétekre fizetett minimális kamatok révén, a bankok olcsó forrást tudnak felhasználni a hitelezéshez, ami hatékony az 5%-os THM plafon elérésében.
Továbbá, a versenyhelyzet is rákényszerítheti a bankokat a kamatcsökkentésre. Gergely Péter szerint, ha egy bank megteszi az első lépést az 5% alatti THM irányába, a piac többi szereplője is követheti. Ez a hitelfelvevőknek kedvezőbb feltételeket biztosíthat és növelheti az ingatlanvásárlások számát.
A lakáshitelek kamatjának jövője
Bár jelenleg nehéz megjósolni, hogy az 5%-os THM plafon maradandó hatású lesz-e a piacra, a makrogazdasági környezet és a jegybanki alapkamat csökkentésének várható üteme is fontos szerepet játszik. A jelenlegi előrejelzések szerint, a jegybanki alapkamat csak 2025 végére, 2026-ra érheti el az 5%-os szintet, ami arra utal, hogy a pénzintézeteknek addig is nehézségekkel kell szembenézniük a lakáshitelek profitabilitása terén.
Mindezek miatt, a kormányzati törekvések és a pénzintézetek alkalmazkodása közötti egyensúly fenntartása alapvetően biztosítható, hogy az ingatlanpiac fellendülése hosszú távon az építőiparra és a gazdaság egészére is pozitív hatással lehet.
