Már az ősember is tudta, hogy mi az a „szép”, amivel a külső megjelenését alakítani tudja, ami fontos volt ahhoz, hogy szebbnek lássák. Az ékszer mindig is alapvető volt az embereknek.
Krisztus előtt már 3000 évvel használtak ilyen ékítőket, ezt feltárások bizonyították. A kultúra fejlődésével ezek megalkotása már iparművészeti jellegű lett, hiszen olyan egyedi drágaköves gyűrűket, fülbevalókat, násfákat készítettek az ötvösök, hogy uralkodók küzdöttek a szebbnél-szebb darabokért.
Az ékszer nemcsak dísz, hanem mutatja a társadalmi rangot is, egy időben pedig amolyan „viselhető pénz” funkciója is volt. Manapság leginkább díszként viseljük, különböző drágakövekkel együtt, öltözetünk kihangsúlyozására.
Sok ékszer készül aranyból, ezüstből és már léteznek olyan anyagból is, amelyeket egy fémallergiás ember is viselhet gond nélkül. Az ókorban kagylóból, gyöngyből, bőrből, csontból lett megalkotva, ma pedig már léteznek nemes acélból, titánból és orvosi fémből is, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelőt.